-Mit csináltam?
-Nem tudom. Csak azt mondta, hogy menj be!
Totál ledöbbentem és még meg is ijedtem. Vajon miért akar velem beszélni az igazgató? Gyorsan átöltöztem majd bementem az igazgatóhoz.
-Dr. Su Min. Jöjjön be és üljön le!
Bementem majd becsuktam az ajtót magam után. Odamentem az asztalhoz és leültem az egyik székre.
-Miért kellett bejönnöm? Tettem valamit?
-Nem. Csak gratulálni akarok önnek. Még csak Február óta van itt de már ellátott 354 embert. Szóval minden nap 2 páciens. Gratulálok! Ez még senkinek sem sikerült.
-Oh csak elvégeztem a nekem adott munkákat.
-Szeretném előléptetni Főorvossá. Az eddigi pácienseit átveszi valaki. Ön pedig másokat kap.
-Tessék? Úristen. Ez nagyon jó. Köszönöm. De lenne 1 kérésem.
-Csak tessék.
-Van egy pánciensem. Őt szeretném én kezelni tovább. A családja már megbízott bennem annyira, hogy én kezeljem. Egy másik orvosnak megint meg kell kedveltetnie magát a családdal. Nekem csak azért ment mert meg kellett műtenem őt.
-Hát jó legyen. Ki az a páciens?
-Jung Ji-hoon. A 105ös kórteremben van. Tegnap ütötte el egy kocsi. Én pedig pont ott voltam.
-Jó de vele kivételesen kell bánni. Ő nagyon tehetős férfi.
-Jó. Kivételesen fogok vele bánni. Köszönöm. Most elmehetek?
-Igen. Menjen nyugodtan. Nézze meg mi van a páciensével.
Kimentem majd mindenki odajött hozzám és elkezdtek kérdezősködni miért hívott be a igazgató.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése