9. fejezet: Jó napot!

Kimentünk az öltözőből és a 105ös szobához vettük az irányt. Bementünk. Ji-hoon épp akkor ébredezett. Odamentem az ágya mellé.
-Jó napot! Pont jó, hogy ébredezik! Csajok hoznátok tapaszt?
-Persze. –mondták majd kimentek.
-Ön kicsoda? –kérdezte Ji-hoon.
-Én vagyok a Főorvos.
-Azt hittem Főorvosok csak a férfiak lehetnek. –nevetett.
-Látom jó kedvében van! –mondtam. Aztán megérkeztek a lányok.
-Hah ilyen doktor néninél a legtöbb beteg boldog.
-Ezt vegyem bóknak?
-Ezt csak annak szántam.
-Oh hát akkor köszönöm. –mosolyogtam.
-Nincs mit. –mosolygott.
-Megkérhetném arra, hogy üljön fel és vegyem le felsőjét?
-Megkérni megkérhet de nem biztos, hogy megcsinálom.
-Akkor nem fogom átkötözni a sebét.
-Ohh micsoda fenyegetés. –mosolygott.
-Ugye? Segítsek felülni?
-Kérem. –mosolygott. –Általában nem szoktam segítséget kérni de most muszáj.
-Hát 3 borda törésnél azt mondom oké. De aki már egy kéztörésért segítséget kér. Azoktól totál kiakadok. –nevettem.
-Levenné a felsőmet? –vigyorgott.
-Talán segítene levenni a felsőmet. Nem? Várjon. Először dugja ki belőle a kezét.
Kidugta a kezét majd megfogtam a pólója alját és levettem róla. Megláttam tökéletesen kidolgozott felsőtestét és még lélegezni elfelejtettem. Minahra és Hanahra néztem. Ők elkezdtek kuncogni.