32. fejezet: Miért késett?

-Minie.... Szól az igazgató.... –mondta az egyik nővér.
Bementem az igazgatóhoz majd leültem a székre. Nem mondott semmit csak a a papírokat töltötte ki.
-Miért késett?
-Sajnálom, hogy késtem. Csak volt egy kis elintézni való dolgom.
-Még is kivel? A Főorvosoknak a legszükségesebb és a legfontosabb a munka. Még is kivel volt olyan elfoglalt? Úgy tudtam önnek nincsen senkije.
-Öm.... igen. Úgy volt tegnapig. De amikor haza mentem Ji-hoonnal találkoztam és közölte velem érzéseit. Röviden elmondta nekem, hogy még mindig szeret és én viszont szeretem őt. Így hát együtt vagyunk.
-Jung Ji-hoonnal? A régi páciensével?
-Igen igazgató úr.
-Nos, hát akkor sok boldogságot és elmehet. –mondta mosolyogva.
-Köszönöm.
Meghajoltam majd kimentem. A nap olyan lassan akart eltelni. De egyszer csak lejárt a munka időm. Átöltöztem majd kimentem az öltözőből. Kiiratkoztam majd beszélgettem egy kicsit a nővérekkel.
-Minie. Szerintem ez a fiatal ember rád vár. –mondta az egyik nővérke. Megfordultam majd megláttam ahogy Ji-hoon lassan felállt.
-Ji-hoon, édesem.
Ledobtam a táskámat, odarohantam hozzá majd a nyakába ugrottam a lábammal átfogtam derekát, átöleltem a nyakát és hosszan megcsókoltam. Ji-hoon megfogta a fenekemet majd visszaült a székre.
-Gyere haza viszlek. Otthon pedig folytatjuk.
-És most nálad vagy nálam leszünk?
-Mi lenne ha hozzám költöznél?
-H-hogy hozzád? Jó. Mikor költözzek?
-Még ma. Hazaviszlek bepakolod a ruháidat a bőröndbe majd hozzám viszlek és ott fogunk élni.... Csak ketten. Örökre!
-Igen és soha nem foglak elhagyni. Olyan tökéletes vagy. Az ágyban pedig.... Ohh anyám....
-Rólad ne is beszéljünk.... Olyan aranyosak voltak a nyögéseid.
-Oh.... neked a fáradt nyögéseid pedig ahh.... még most is beindulok rád.
-Hmm.... Szerintem induljunk haza.
Megfogtuk a cuccomat majd elindultunk. Hazavitt minden cuccomat elpakoltam közben Ji-hoon többször is elmondta, hogy mennyire szeret. Aztán bepakoltunk a kocsijába majd elindultunk az új házba. Bepakoltunk a hálószobába majd elkezdtem valami vacsorát csinálni. Megettük majd bementem a szobába és fáradtan dőltem az ágyra. Ji-hoon rám mászott majd elkezdte csókolgatni a nyakamat.
-Ah....