2013. december 1., vasárnap

33. fejezet: Beviszlek!

-Ji-hoon.... Inkább menjünk lezuhanyozni aztán bújunk be az ágyba és aludjunk. Nagyon fáradt vagyok.
-Jól van kicsim....
Elmentünk zuhanyozni majd befeküdtünk az ágyba, egymáshoz bújtunk végül elaludtunk. Másnap nem kellett bemennem dolgozni így reggel amikor felkeltem csendben elkezdtem kipakolni az üres szekrénybe. Amikor már befejeztem Ji-hoon felkelt. Befeküdtem mellé majd a fejemet a mellkasára tettem.
-Jó reggelt édesem!
-Jó reggelt kicsim! Te miért vagy itthon?
-Ma nem kell mennem dolgozni. De lehet, hogy mégis bemegyek mert olyan rosszul érzem magam.
-Beviszlek!
-Nem kell édes. Nem lesz semmi bajom.
-Csinálok valami reggelit.
-Te? Ji-hoon!? Tudsz főzni?
-Egy kicsit. De maradj az ágyban.
-Nem kimegyek és téged boldogítalak főzés közben ahogy te szoktál engem.
Kimentünk majd a konyhába vettük az irányt. Én felültem a pultra és csak figyeltem ahogy Ji-hoon elkezdett sürögni-forogni a nagy konyhában. Amikor kész lett megterített majd odajött a pulthoz magához húzott és megcsókolt. A combomat simogatni kezdte. Aztán felemelt majd elindult az asztal felé. Letett a székre majd leült mellém. Megreggeliztünk aztán felöltöztem és elindultam a kórházba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése