Aztán úgy éjfél körül megcsörrent a telefonom. Felvettem és a kórházból hívtak. Én gyorsan leléptem a csajoktól. Megpróbáltam sietni a kórházba. Odaértem egyből megkérdeztem, hogy miért kellett bejönnöm. Ji-hoonnal lett valami. Nem igaz.... Besiettem a kórtermébe majd láttam, hogy ott feküdt az ágyában és vigyorgott.-Ji-hoon mit csináltál?
-Én semmit.
-Akkor minek kellett bejönnöm?
-Jaa vagy úgy.... Hát átvérzett a kötés.
-Mit csináltál? A kötés nem vérzik át csak úgy. Mindjárt jövök. Hozzom a cuccomat.
Kimentem majd elkértem a cuccomat az esti műszakos nővérkéktől. Nagy nehezen ideadták majd visszamentem Ji-hoonhoz. Letettem a táskámat a székre. Majd keresgélni kezdtem benne a cuccokért. Elhúztam a függönyt az ablakokon. Így sehol sem lehetett belátni.
-Sajnálom. Csak nagyon kellett használnom a mosdót.
-Jó. Nem érdekel. Lényeg, hogy mindjárt meg nézem miért is vérzett át. Lefeküdnél kérlek?
-Persze.
Rám vigyorgott majd lefeküdt. A felsőt már le is vette. Én levettem a kötést majd elkezdtem nézegetni a sebét. A kezemet a mellkasára tettem. Egy kicsit megnyomtam de nem jött vér. Honnan jöhetett akkor ez a sok vér? Átköttem a sebet. Egy ideig még rajta volt a kezem a mellkasán. Ji-hoon megfogta majd a hasára csúsztatta. Ránéztem megráztam a fejem majd elvettem róla a kezemet.
-Nem vágtad meg magad valahol?
-Nem tudom. Miért?
-A vér nem a sebedből jött. Megnézhetem a kezed?
-Persze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése